Ízlések és pofonok

Sziasztok!
Már két napja írogatok nektek egy zenei részt, de valahogy annyira nincs kedvem az egészhez, hogy most megkíméllek titeket egy vontatott stílusú fogalmazástól, és írok valami olyanról, amihez ezerrel több kedvem van! Ez pedig az ízlések és pofonok kategória! Jó olvasást, és kérek hozzászólásokat! :))





Kezdjük az egyik kedvenc részemmel ebben a témában, vagyis:
Mindenki azt lát, amiben hisz
Na ez most egy baromi kemény, és összetett cím, de nem akarom túlzottan kiforgatni, nézzük csak így, ahogy van. Vegyük például azokat, akik hisznek a paranormális jelenségekben, és vagy a szellemekben. - Huh... Nem, nem fogok senkivel sem vitatkozni, akármennyire szeretnék! - És vegyük hozzájuk ellenpéldaként a keresztyéneket. Rengeteg más összeállítást találhattam volna, de azt hiszem, így tudom legérthetőbben kivesézni.
- Mivel akik hisznek az ilyen paranormális, azaz természetfeletti dolgokban, elképzelhető, hogy véltek már látni olyanokat, amik alátámasztották hitüket. És ide ne vegyük bele a jövő megálmodását, mert az egy külön téma! Sőt, én ezer, meg ezer cikket olvastam szellemekről, meg képeket láttam, és élménybeszámolókat hallgattam, DE! (Remélem sikerül ezt érthetően megfogalmaznom...) Szóval a képekkel, videókkal persze bárki vitatkozhat, mindenki képes hamis ilyesmiket készíteni, AZONBAN, minél több ilyet lát egy ember, annál többet gondolkodik erről a dologról, mert megtéveszti. Ez még akkor is igaz, ha egyáltalán nem hiszünk ezekben a jelenségekben, de ott van az a sok zavaró tényező az agynak, mint például a horror filmek, a szellemképek, a beszámolók. És ez akaratunk ellenére ivódik bele az agyunkba, mert miért ne? Érdekes, szóval fogékonyak vagyunk rá. És ha ki is nevetjük, vagy beszélünk róla, az agyunknak egyre nagyobb dózisban adagoljuk, és egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy rémeket látunk, pedig nem is hiszünk benne! Legalább is tagadjuk, de az agyunknak be lett dumálva ez a sok szöveg, és képtelenek vagyunk nem fantáziálni róla, és lassacskán mi is elhisszük. És ITT léptük át azt a határt, hogy Mindenki azt lát, amiben hisz. Ugye? Nem is nehéz saját magunkat megtagadni. Persze agyunk efféle fogékonysága a korral, fejlettséggel változik, és senki se higgye, hogy poénból van korhatár a horror filmeken, mert ugye kijössz a moziból: - Á, nem is volt ijesztő. Beszélgetsz róla: - Kicsit megrázó volt... Gondolkodsz róla este: - Mi van, ha...? És kész! Ilyen rövid és egyszerű beleesni a saját csapdánkba! Ezért nem ajánlom, hogy saját magunkat rémisztgessük ilyenekkel, és társaival. Persze néha belefér egy jól megcsinált horror, de ez nem játék!
És milyen vicces, hosszú cikk lesz, mert még ki sem tértünk az ellenpéldára... :3
- És itt van a jóval nehezebb, de békésebb út! Ez nem olyan érdekfeszítő, hogy agyunk egyszerűen beszippantsa. Legalább is elsőre eléggé nem az. Nem fogom ugyan azt leírni, amit az előző cikkemben, mert nem ismétlem meg önmagam. De ez tényleg egyik korosztálynak sem ártalmas, még is mennyivel kevésbé vagyunk fogékonyabb rá. Arra, hogy megtörtént eseményeket higgyünk, képtelenebbek vagyunk, mint nem bizonyított dolgokban hinni.
Összesítve: Hajlamosabb, ránk, hogy könnyebb hinnünk a rosszban, nem bizonyított eseményekben, mint a jóban, az igaz történeteken alapuló tényekben.

DE! Mi köze van ennek ahhoz, hogy Mindenki azt lát, amit hisz?
Igen is sok köze van. Röviden, ha a természetfelettiekben hiszünk, példának okáért, akkor teljes egyszerűséggel beképzelhetünk magunknak nem létező dolgokat, és ez rögtön mégy egy nyomós ok arra, hogy higgyél ebben a műfajban.
A keresztyéneknek Isten apró munkálkodásait kell látniuk az életükben, hogy megerősödjenek hitükben. És látni is fogják azokat, ha valóban hisznek.
A hit alapja pedig nem más, akár egyik, akár másik estben, mint elhinni valamit, amit nem látunk. Lehet ez valami, amit bebeszélünk magunknak, és lehet ez olyan, mint a keresztyénség. A Biblia ki is mondja: "Boldogok akik nem látnak, és még is hisznek."

Remélem sikerült érthetően kifejtenem amit akartam, és, hogy ez egy jó üzenet volt nektek most Húsvétra, amikor Jézus feltámadását ünnepeljük. 
- Krisztus feltámadt, valóban feltámadt! Halleluja!